A fogszabályozásnak alapvetően nincsen felső korhatára. A fogmozgatás során végbemenő biológiai folyamatok ugyanazok gyermekekben és felnőttekben is. A modern technikák lehetővé tették a felnőttek számára a rögzített készülékek kényelmesebb viselését, a rövidebb kezelési időt és a fogszabályozók esztétikusabb kinézetét, akár a „láthatatlan” fogszabályozó készülékeket.

Miért vágnak bele a felnőttek a fogszabályozó kezelésbe?

A legtöbb felnőtt azért vág bele a fogszabályozásba, mert nincsenek megelégedve a mosolyuk esztétikumával. A mai világban nagyon fontossá vált a kinézet, amely a fogak rendezettségében is megnyilvánul.

Én mindig elsődlegesen az egészségi vonatkozásokat nézem meg egy felnőttnél. Bár az esztétikum és a fogazat egészsége szorosan összefügg. Például a fogazat torlódottsága, ami a leggyakoribb ok, amivel a felnőttek hozzánk fordulnak, mind esztétikai probléma, de fontosabb, hogy a fogak nehezebb tisztíthatósága miatt fogszuvasodáshoz, fogágybetegséghez, akár a fogak elvesztéséhez vezethet. De gyakran szükséges fogszabályozó kezelés más fogászati beavatkozás kiegészítő kezeléseként, például, ha nincs elég hely egy implantátum behelyezéséhez.
Sok felnőttnek soha nem volt fogszabályozó készüléke. Ez azért lehetséges, mert régebben sem a szülők, sem a fogorvosok nem figyelték meg ennyire a fogazat, harapás rendellenességeit, vagy, mert például vidéken kevésbé volt elterjedt a fogszabályozás. Ezek a felnőttek pedig most jönnek rá, hogy nem boldogok a mosolyukkal, vagy egészségi problémák miatt döntenek a fogszabályozás mellett.

A másik eset, ha valakinek bár volt fogszabályozója fiatal korában, de a retenciós fázis rövid volt, vagy a rögzített készülék utáni retenciós készüléket kamaszként már nem tartotta fontosnak hordani, ezért a fogak visszarendeződtek. Ilyen esetben a kezelés rövidebb időt vehet igénybe, ugyanis kisebb hibákat kell korrigálni a fogazatban.

Van bármilyen limit a felnőttkori fogszabályozásnál?

Mivel a felnőtteknél már a csontnövekedés befejeződött, nagy korrekciókat nem tudunk elvégezni csak fogszabályozó készülékkel, kiegészítésként műtéti megoldás válhat szükségessé. Viszont a fogak sorba állítása, a rések zárása, vagy esetleges nyitása, az esztétikum javítása általában műtét nélkül is megoldható. Egészségügyi problémák, például nagyfokú ínygyulladás, csontveszteség, extrém mértékű foghiányok, túl sok korona, vagy híd állhatnak a fogszabályozás útjában. Felső korhatár nincs, mindaddig, amíg az előző egészségügyi problémák nem állnak fenn, ezt egy rövid konzultáción meglehet állapítani. Segítség számunkra az is, hogy a felnőttek sokkal motiváltabbak, mint a tinédzserek, vagy a gyerekek, ezáltal lerövidülhet a kezelési idő.

De a fogszabályozó készülékek nem néznek ki szörnyen?

Nem, már nem. A fogakra ragasztott brekettek mára sokkal kisebbek, esztétikusabbak, átlátszóak lettek. Már nem csak az egész fogon elhelyezkedő, fém színű fogszabályozó létezik, ami mondjuk 20 éve. A technika segítségével megjelentek a porcelánból, zafírkristályból kialakított készülékek, a belső, nyelv felőli rögzített készülékek és a láthatatlan, sínes fogszabályozás is. Szerencsére a fogszabályozáshoz való hozzáállás is megváltozott, manapság, ha egy felnőtt fogszabályozót visel, nem furcsa látványt nyújt, hanem elismerést vált ki a többi emberből.

Várunk minden kedves fogszabályozó kezelésen gondolkodó régi és leendő páciensünket, ingyenes konzultációnk alatt mindenki bővebb választ kaphat kérdéseire!

Dr. Luib Fruzsina

A Felnőttkori Fogszabályozás? bejegyzés először a Gyöngy Fogászat jelent meg.

1945-ben először Michigan-ben dúsították fluoriddal a csapvizet ezzel segítve a fogszuvasodás megelőzését. Ugyanebben az időben egy csoport Wisconsini fogorvos szintén szorgalmazta az ivóvíz fluoridálását. A fluorid mely megtalálható a fogkrémekben is képes beépülni a fogak felszínén, ezáltal védi az alatta levő struktúrát. Megóvja a fogak felszínét, segít a fogszuvasodás megelőzésében.
Számos kutatás kimutatta hogy azokban az országokban ahol fluoridot tartalmaz az ivóvíz, ott jelentősen visszaszorult a fogszuvasodások aránya.

Fogpótlások a múltból, napjainkig

A modern technológiának hála a mai “mű” fogakat alig lehet megkülönböztetni a saját fogtól, noha ez nem volt mindig így. Az első leghíresebb fogpótlást viselő személy az amerikai elnök George Washington volt. Számos tévhit keringett róla, miszerint a fogai fából készült pótlások voltak, ez azonban nem igaz. Az akkori pótlások emberi és állati alapanyagokat (fogakat) is tartalmaztak.

Ókori fogpótlások

Az ókori civilizáció népei elefánt, és más állati csontokat használtak e célra. Az 1800-as években nem volt igény a kihúzott, vagy elromlott fogak hiányának pótlására. Az egyiptomiak például csak a halál után pótolták arany rögzítéssel a fogakat hogy a túlvilágon ne legyenek halottaik fog nélkül. A nemesfémekből készült pótlások minden korban a gazdagságot, a jólétet jelentették. Az első modern fogsor az 1600-as években készült, mely rugók segítségével rögzült.

A 18. században kezdték el a lenyomatanyagok alkalmazását mint a viasz, és gipsz. A modern fogorvoslásban megjelent a ma is használatos porcelán, mely kiváló alapanyagnak bizonyult a műfogak elkészítésében. A kor előre haladtával egyre nagyobb igény lett a fogpótlásokra, ezzel elősegítve a mai korszerű hidak, koronák, protézisek és implantátumok létrejöttét.

A A fogászat fejlődésének története II. rész bejegyzés először a Gyöngy Fogászat jelent meg.

Honnan származik a fogkefe és a fogkrém?

A korai fogkefék

Az első fogkefék apró ágacskák voltak egyik végük összezúzva a nagyobb tisztító felület elérése végett. Az első sörtés fogkefe Kínából származik. Később Európában is elterjedt a fogkefe használata a 17. században, majd egyre több Amerikában praktizáló fogorvos kezdte el pácienseinek ajánlani a fogtisztító eszközt.

Az első elektromos fogkefe egy svéd fejlesztésű gyártmány volt mely először 1880-ban került a boltok polcaira a 2. Világháború után. 1960-ban piacra dobták az Egyesült Államokban a vezeték nélküli elektromos fogkefét, mely igen nagy sikert aratott a fogorvosok és a közönség körében is egyaránt.

A fogkrém használata már az ősidőkben megjelent. Először apróra zúzott gyümölcsök porait, kagyló porokat, zsírkövet, mézet és szárított virágokat használtak fogkrém gyanánt. Olykor állati szervekkel vegyítették mint gyík máj,egér szív és egyéb állati eredetű hozzávalók. Azonban sokszor a túl durva szemcséjű fogkrémek nagyobb bajt okoztak a zománcnak mint hasznot.

A fogkrém amit ismerünk, az 1800-as években jelent meg, szappant és krétát is tartalmaztak. 1956-ban Proctor & Gamble bemutatta az első fluoridos fogkrémet a Crest-et.

A következő részben a csapvíz fluoriddal való dúsításáról, és a fogpótlások történetéről ejtünk szót.

A A fogászat fejlődésének története I.rész bejegyzés először a Gyöngy Fogászat jelent meg.